Tiszamogyorós története

Nevét a terület jellegzetes növényéről, a mogyoróról kapta, ennek ellenére ma már sajnos nyoma sincs az Árpád-kori mogyoróbokros ligetnek, sőt mogyoróbokrot is csak elvétve lehet találni. A falualapítói a Gutkeled nemzetség tagjai voltak. Legelső említése 1297-ből maradt fenn. Az oklevél szerint korábban Monoros nevű szántóföldet a szomszédos Benkkel együtt Apaj fia Apaj ispán rokonainak adta. Úgy tűnik a birtokot kiváltották a zálogból, mert a XIV. század első felében Apaj fia István, szlavón vicebán volt a birtokosa 1342-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően az oldalági rokonok, a Bacskaiak és a Berencsiek hosszú pereskedés után felosztották Apaj fia István birtokait egymás között. A bacskaiak a Dráván túli területeket kapták, a Berencsiekéi lettek a nyírségi falvak, köztük Mogyorós. A XVI. Század végéig a Berencsi családból kiszakadt Anarcsi Tegzesek birtokolták. E család utolsó tagja volt a hírhedt Anarcsi Tegzes Borbála aki, korábbi udvarlóját, Bornemissza Miklóst kerecsenyi kúriájában éjszaka álmában embereivel lekaszaboltatta.1588-ban említést tesznek Anarcsi István kúriájáról. Az Anarcsi részt 1588-ban zálogba vette Lónyay Gergely, aki nemsokára fegyverrel támadt a falura. A ma is élő családok közül már ekkor többen itt éltek: Berta, Fónagy, László, Ésik, Szél. A Szalmaságiak az 1620-as években, a Fodorok 1660 körül telepedtek le a faluban. 1678-ban, a Bacskay-Újlaki György elhunyta után a falu királyi kincstárra szállt.1683-ban a Vay család kapta adományként. 1720-as országos összeírásban mindössze 8 jobbágycsaládot jegyeztek fel, de ennél biztosan többen éltek a faluban. 1746-ban Vay Borbála kezével gróf Teleki János is földesura volt. 1784 után Czobel Borbála birtokaként már 282 lakos élt benne. A mogyorósi református anyaegyház 1747-ben jött létre gróf Vay Borbála asszony jóvoltából. Korábban Mándok filiája volt. Szabolcs vármegye katonai leírói 1782-85 között Mogyorós néven jegyezték fel, ekkor a falunál a homokbuckák között egy nagyobb ritkás erdő húzódott. A rétjei bozótosak, nagyon mocsarasak voltak a nagyobb ki nem száradó mocsarakat nád nőtte be. Eperjeske irányába homokbuckák sora húzódott, az ezer lépésre folyó Tiszán volt egy komp. Fényes Elek Geographiai szótárában (1851) Mogyorós faluként szerepel 406 lakossal, termékeny gabonaföldekkel. A Tisza sokszor rontott rá a falura, amely mindig arrébb, a mai negyedik helyére költözött.  Szabolcs vármegye monográfiája (1939) már a jelenlegi helyén mutatta be: az 1620 hold területű, erdős, legelős település 873 lakosának az őstermelés nyújtott megélhetést a kis- és törpebirtokokon. A századfordulón a falu látványos fejlődésen ment keresztül, lélekszáma átlépte az ezret, ekkor épült ki a Mándok felé vezető új utcája (a mai Szabadság utca, korábban Erzsébet utca).
Nevezetességeink közé soroljuk a mogyorósi református templomot, mely 1830-ban épült.  Tiszamogyorós egyik szomszéd település Lónya, ám a két községet a Tisza elválasztja. Gróf Lónyay Menyhért nevéhez fűződik a két település között működő komp létrehozása.
A Főnix Camping pedig nagy szeretettel várja látogatóit, ahol biztosítani tudjuk a nyugodt körülményeket az üzleti tárgyalások, munkaebédek, vállalati rendezvények, s csapatépítő tréningek lebonyolítására.
A lakosság 693 fő. Tiszamogyorós községünk a járási székhelytől, Záhonytól 17 km-re, a megye székhelytől, Nyíregyházától 67 km-re található.

...

2020.07.20